V-tech tábor 2005. 08.25. Velence

Ezek a kérdések a V-tech táborban hangzottak el és Kefír mindegyikre kimerítő válasz adott.

- Melyik a kedvenc évszakod?

-         Mindegyiket szeretem valamiért. A nyarat azért, mert lehet fürdeni, meg sörözni. A tavaszt azért, mert akkor jók az illatok, meg nyílnak a virágok. Az szép. Az őszt… Az őszt, azt nem szeretem. De a telet megint szeretem, mert akkor lehet hóban vezetni. Azt szeretek. Leesik a hó… Meg snowboardozni is szeretek, mert hogy azt csak télen lehet.

- Melyik személyes tárgyadtól válnál meg a legnehezebben?

-         A hangszereimtől, meg a számítógépeimtől. Van egy hangszerem, amit csak egy dalban használtam. Egy hangszínt használtam belőle egy dalban. Vagy nem egyet, több hangszínt, de egy dalban. Semmire se jó az égvilágon, de nem vagyok hajlandó eladni.

- Milyen ajándéknak örülnél a legjobban?

-         Linda tudja, hogy én a legkisebb dolgoknak örülök a legjobban. Pl. mindig papucsot kérek. Papucs mániás vagyok, abból sosem elég. Meg kulcstartót, csavarhúzó készletet. Komolyan.

- Volt már baleseted?

-         Nem volt. Pedig hát… Gondolom, autóbalesetre gondoltatok. Motorbaleseteim voltak, kismotorral. Soha nem volt eltörve még semmim. Ebből kiindulva, igazán nagy balesetem még nem volt, nem is szeretnék. Pedig ugye minden hétvégén ki vagyunk téve ennek. Mindig sietünk. Remélem, hogy soha nem következik be, de a nagy számok törvénye alapján már kellett volna.

- Szereted a kefirt?

-         Nem szeretem a kefirt.

- Milyen munkát nem vállalnál el?

-         Ahol vetkőzni kell…. Szerintem bármit elvállalnék. A fizikai munka sem lenne gond.

- Hova szeretnél eljutni, ahol még nem jártál?

-         Á, még sok helyen nem voltam. Dél-Amerika. Azt most nagyon, az tényleg tetszik. Még szeretnék kint élni Amerikában valamikor. Hát, lehet, hogy eltűnök majd egy időre, és akkor kimegyek. Nekem kinn él a fél családom, meg már amúgy is tanultam kint egy kicsit, és tök jó volt.

- Mennyire érdekel a politika?

-         Egyáltalán nem érdekel. Nem vagyok elkötelezve semelyik párt felé. Hála az égnek, az én szakmám politikafüggetlen, hacsak nem megyek el koncertezni valamelyik pártnak.

- Szoktál hazudni, füllenteni?

-         Nem. Inkább, hogyha nem akarok igazat mondani, akkor kikerülöm, akkor elkezdek másról beszélni.

- Hány barátnőd volt eddig?

-         Komolyból csak négy volt, Lindával együtt. Ez eddig a leghosszabb kapcsolatom.

- Volt már olyan, hogy elfelejtetted valamelyik dalod szövegét?

-         Igen, elég sűrűn. De nincs benne rendszer, nem mindig ugyanazt felejtem el. Nincs olyan, hogy pl. valamelyiket, nem tudnám. Pont akkor felejtem el a szövegeket, mikor elgondolkodok éneklés közben, hogy hogy is van. Ha most belekérdeznétek pl. az Ének az esőben-nek valamelyik sorába, nem tudnám. De ha az elejétől a végéig kell elénekelni, az menne.

- Mi az, amit nem szeretsz csinálni?

-         Hivatalos ügyeket intézni például, nagyon utálok. Céges ügyeket intézni, bankba menni, postára, adminisztráció, fújj, azt nem szeretem.

- Milyen fagyit szeretsz?

-         Rossz a kérdés. Mennyi fagyit szeretek? Abból hihetetlen, mennyit meg bírok enni. Nagyon sokat.

- Mit gondolsz, meddig tudsz a zenei pályán maradni?

-         Nem tudom. Én már folyamatosan vagy öt éve úgy vagyok vele, hogy még egy év van benne, aztán meglátjuk, mi lesz. Hát, szerencsére meg mindig itt vagyok.

- Mire vagy a legbüszkébb, abból, amit eddig elértél?

-         Az egészre büszke vagyok, bár meg vagyok róla győződve, hogy csak szerencse… Talán arra, hogy önálló lettem. Arra, hogy a magam erejéből, nem segített senki. 

- Van-e olyan álmod, ami még nem valósult meg?

-         Van. Gondtalanul és mindig boldogan szeretnék élni. Szerintem, ez minden ember álma. Lehet, hogy soha nem fog megvalósulni, de ezt szeretném.