Mostantól másképp lesz…

(Zene: Kecskés Tibor Szöveg: Kecskés Tibor/Kara Mihály)

Eleget láttam éppen,

Pedig én nem is kértem,

Most már én sem értem,

Miért hallgattad el?

Mosolyod elvakított,

De egyre megtanítottál:

Nem számíthatok rád!

Most is jól emlékszem,

Hogy amikor kéz a kézben,

Azt mondtad, hogy te csak játszottál velem,

Mindenem eléd dobtam,

De a végén megtanultam már:

Nem számíthatok rád!

Ha megadtad már a végszót

Hát nem kell, újra hívj, éppen elég volt, épp elég volt

De a szívem míg jár, s míg meg nem áll, engem ne várj!

Ígérem mostantól másképp lesz, minden már,

Hidd el, nem kínozhatsz engem tovább!

Ígérem, nem kell, hogy mostantól gondolj rám,

Hidd el, hogy engem nem érdekelsz már,

Nem érdekelsz már!

Miért nem hittem el, hogy

Az időnk úgyis elfogy.

Az eszem mindig mást mond,

S nem hallgattam rá,

Ennyi elég lesz már.

A semmiért ez túl nagy ár,

Úgysem számíthatok rád.

Ha megadtad már a végszót

Hát nem kell, újra hívj, éppen elég volt, épp elég volt

De a szívem míg jár, s míg meg nem áll, engem ne várj!

Ígérem mostantól másképp lesz, minden már,

Hidd el, nem kínozhatsz engem tovább!

Ígérem, nem kell, hogy mostantól gondolj rám,

Hidd el, hogy engem nem érdekelsz már.

Ígérem mostantól másképp lesz, minden már,

Hidd el, nem kínozhatsz engem tovább!

Ígérem, nem kell, hogy mostantól gondolj rám,

Hidd el, hogy engem nem érdekelsz már.

Ha megadtad már a végszót

Hát nem kell, újra hívj, éppen elég volt, épp elég volt

De a szívem míg jár, s míg meg nem áll, engem ne várj!

Ígérem mostantól másképp lesz, minden már,

Hidd el, nem kínozhatsz engem tovább!

Ígérem, nem kell, hogy mostantól gondolj rám

Hidd el, hogy engem nem érdekelsz már!

Nem érdekelsz már!